2017. február 24., péntek

Történetek, amiket sokan rossz szemmel néznek...


Az utóbbi években több olyan könyv is felütötte a fejét, amik túlságosan is nagy port kavartak. Legyen itt szó fiatal írókról, elsőkönyves szerzőkről vagy egyszerűen olyan emberekről, akik azt hitték, képesek lesznek megváltani a világot a művükkel, végül mégis elbuktak.

Még itt, a cikk elején szeretném leszögezni, hogy összegzések és írói vélemények alapján válogattam össze a könyveket, így aki másként gondolja, nyugodtan fejtse ki a személyes véleményét.




A Földünk történelme során, több nézeteltérést is összefújt a szél. A harcoktól a választásokig, a honfoglalástól a kontinensek egyesítéséig, az emberiség nagyon sok dologban nem egyezett meg. Sajnos számunkra, Könyvmolyok számára, ilyesféle mentális fájdalommal érnek fel az elcsépelt, sablonos történetek.

1. Anna Todd - After (Miután) 
Azt hiszem, el is érkeztem arra a pontra, hogy kifejtsem a véleményem. Azért gondoltam úgy, hogy ezzel kellene kezdenem, mert pontosan ez az a könyv, ami megváltoztatta a nézőpontomat, mégis nyomot hagyott bennem, és további ezer magyar emberben, akik elolvasták a könyvet. A kezembe vettem, mert One Direction. Elolvastam, mert romantikus. Utána pedig bűnhődtem, mert teljesen megváltoztatta a nézőpontomat. Ez a könyv megmutatja, hogy milyen aljas is az emberiség.

Értékelés: 76% (???) 

A Moly.hu felületén, ennél a könyvnél, összecsaptak a kedélyek. Két részre osztódik Anna Todd olvasóinak csoportja, vannak azok, akik szeretik a művet, és vannak, akik szívük szerint elégetnék.

Negatív olvasó: Ha megvetted, vidd vissza! Ha már a kosaradban van, nyugodtan dobd vissza a bolt polcára, és viselkedj úgy, mintha valami külföldi turista lennél! Ha meglátod, hogy valaki ezt olvassa az utcán, menekülj! Ha már nem tehetsz semmit, mert megvan a könyv, azonnal ajándékozd el! Nem veszítesz semmit azzal, ha nem olvasod el! Ha pedig már belekezdtél: Az Úr legyen veled...

Pozitív olvasó: Ez meg mi a fészkes fene volt? Ez a könyv annyira összezavart, hogy azt sem tudom, mit érzek. Dühöt? Igen. Örömöt? Nem. Meglepettséget, zavarodottságot? Naná, még mennyire! El sem hiszem, hogy így meglepett, nagyon tetszett az írás. Ezek után minél előbb szeretném a kezemben tartani a folytatást!

Te melyik csoportot erősíted? 


2. Marina Palmer - Tangó 
Ezt a könyvet már nagyon régen beszereztem, egy porosodó polc legeldugottabb részében leltem rá, azt hittem igazi felfedezés lesz a világ számára, de ha belegondolok, talán azért volt eldugva, hogy megkíméljen a szenvedéstől. 

Értékelés: 62% 

Személy szerint, engem egyáltalán nem kötött le ez a mű. Üres volt, annak ellenére, hogy a borító és a fülszöveg igazán megfogott benne. Végig szenvedtem a könyv olvasása közben, a történet unalmas és cselekménytelen. Régen nagyon meg voltam őrülve (sőt még most is) Buenos Airesért és Argentínáért, de ettől a könyvtől sem lettem okosabb. Nem jött át a tánc élménye, a "szenvedélyes szerelem" sem, amit közvetíteni akart. Sajnos, nekem nem jött be. Unaloműzőnek sem volt elég jó, csak a vécére vittem magammal. 

Olvass el pár idézetet, és dönts te is! :)

3. Massimiliano Parente - Hitler után a második legnagyobb művész
A címet inkább nem elemezném, emberek. Amikor megpillantottam a postán, cirka ötszáz forintért, először is a borító fogott meg, amin Hitler rózsaszín kabátban, kifestett arccal mered a semmibe. Ha őszinte akarok lenni, arra számítottam, hogy lesz valami történelmi háttere is a dolognak, de már az első oldalon rájöttem, hogy csak ámítom magam. 
Max Fontana (A mű főszereplője) egy gusztustalan ember, a szó bármelyik értelmében. Sekélyes, őrült, és kétségtelenül taszító. Akinek bejön ez a fajta humor, annak kedves egészségére. De ajánlanék egy oldalt is, hogy teljes legyen a szánalmas viccek listája: Noemi Vagvölgyi 

Értékelés: 85% (???) 


Hogy mit tettem vele? (Eltekintve persze attól, hogy ez egy provokatív alkotás, és a szememet kikapartam) Fogtam az én szépséges szövegkiemelőimet, és kihúztam azt a pár sort, amit elég érdekesnek találtam, annyi elpazarolt oldalon keresztül. Egy már biztos: A könyvben vannak olyan jelenetek, kalandozások, amik igenis dicséretet érdemelnek, mert ígéretes gondolatok.



Első: Olyanoknak találtam ki, akik hozzám hasonlóan arra a következtetésre jutottak, hogy szerelmesnek lenni nem szép és jó, mert rosszul érzed magad tőle, különösen ha nem viszonozzák az érzéseidet.
Második: Már kiskoromban is ilyen voltam. Ha anyám azt mondta, ne csináljak valamit, én megtettem, mert ő azt mondta, ne tegyem.
Harmadik: Én azt szedtem fel, aki kéznél volt, gyakran még csak nem is tetszett, miközben akik tetszettek volna, elkerültek.

4. Tana Vasilková - A másik 
Egy feleség, és egy (kettő, három) szerető.
Tana egy olyan világot tár elénk, amiben teljes mértékben megvan az a "bármelyik pillanatban összedőlhet" érzés, és a főszereplő, Alina, ezt át is érzi majd.
Érdekes olvasmány a szerelem árnyoldalairól, de akik nem tolerálják a megcsalást, hűtlenséget, házasságtörést, azok körében igazán nagy port kavart az írónő regénye.
Gyorsan végigolvastam, szinte faltam az oldalakat. Maga a történet nem rossz, a szereplők elég jó tulajdonságokkal lettek felruházva, és a történet is húsba vágó (lehetne).

Értékelés: ? 

Sajnos ezzel a könyvvel kapcsolatban nem találtam semmit a Moly.hu-n, és a személyes véleményemmel sajnos nem sokra mennétek, mert elég jó könyvnek találtam.
De ha bármit is megemlíthetnék, akkor az biztosan a stílus lenne.
Több oldalon keresztül bugyuta párbeszédek, kilátástalan megszólalások, és egy egészen lebutított szövegkörnyezet, amit mintha tizenkét-tizenhárom évesek kapartak volna össze.
Ha össze kéne válogatnom, hogy hány oldalon keresztül állnak csupán "..."-ból a mondatok, összekaparhatnék ötven oldalt, ami nagyon elszomorító arány egy 360 oldalas könyvhöz képest.

Szerezd be, olvasd el, mondj véleményt! Esetleg te máshogy gondolod?

Köszönöm, hogy időt szántál a cikkemre, és ha már itt vagy, hagyj nyomot magad után!

Tovább jó olvasást! Puszi!


2 megjegyzés:

  1. Bár a többit nem ismerem, de nekem Anna Todd könyvsorozata az egyik kedvencemmé vált. Sok minden igaz abból, amit egy negatív oldal képviselője mond. Pl. Tessa karaktere borzalmas. Naív kiscsaj, aki 18 évesen kikerül a lila bubiból, amiben az anyja eddig nevelte. Én Hardint bírtam egy idő után, bár az elején sokszor kimondottan segg volt. De ennek ellenére imádtam olvasni. A sok dráma miatt olvastatta magát a könyv, és én személy szerint kíváncsi voltam a végére. Mi fog ebből kisülni? Egy éjszaka alatt végigolvastam. ❤ Nem bántam meg, mondjuk az elismerem, hogy a két cukorborsó kapcsolata néha egyhangú, és hasonlít egy ördögi körhöz. Én szerettem. Kész.

    All the love xx
    Barby

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imádlak, köszönöm a kommented, remélem tetszett a cikk.

      Törlés