2016. december 2., péntek

ÖT olyan klisé, amit szinte minden író elkövet egy történet elején!


Helló, Molyok! 
Igen, megint én! Látom az elégedett mosolyokat. ➽
A mai napon egy elég érdekes cikket hoztam, a címe "ÖT olyan klisé, amit szinte minden író elkövet egy történet elején".
Mit is jelent ez?
Olyan dolgokat, amik nagyon sokszor előfordulnak, nagyon sok történetben, halálosan kiszipolyozva ezzel a meghitt környezetet. Egyszóval: SABLONSZTORI
...Az olvasók legnagyobb rémálma...

Hogy miért?

Hol is kezdjem, hogy ne legyek túlságosan rideg?
Először is: Ha egy író azt képzeli, hogy képes megváltani a világot, akkor előhúz egy lerágott csontot a legmélyebb fiók legsötétebb sarkából, és megpróbálja megetetni veled. *nyamm*
De azt le kell szögeznünk, hogy annyi lerágott csonttal találkozunk a mai világban, hogy az íróinknak igazán erősnek és kreatívnak kell lenniük ahhoz, hogy le tudjanak nyűgözni bennünket. 
Na de, hogy ez miért is rossz nekünk? 
Fiatal, magas befogadóképességgel rendelkező tinédzserek vagyunk, akiknek szükségük van a változatosságra, újdonságra, és sok-sok hátborzongató izgalomra. Amit lássuk be, egy tömegsztoritól nem igazán kaphatunk meg. 

1. Iskolai tárlatvezetés - Gimis szerelem 

Na azt hiszem, itt le is táborozhatunk egy kis időre. 
Hogy mi a baj a sulival? A válasz egyszerű. HÁT MAGA AZ ISKOLA, EMBEREK! Miért kell a gyereket iskolába száműzni? És miért kell ezt a tényt minden egyes nap az ember arcába nyomni? Kedves, drága Írók! Én az olvasással lazítani akarok, nem pedig matematika órán ülni, miközben a kiszemelt hím épp előttem terpeszkedik. Tehát, ELÉG A SULIBÓL! 
Persze, természetesen, Leiner Laura elkezdte, akkor ez egyértelműen azt jelenti, hogy mindenkinek követnie kell a példáját, igaz? HÁT NEM! L. L. egy olyan író, akit pofátlanság megemlíteni a klisék történelmében. Ez a nő egy gyönyörű helyet alkotott, mesés emberekkel, de épp ez a varázslat az egészben. Nekünk, olvasóknak, ELÉG csupán egy mesevilág. (Na jó, azért J.K. Rowling, Tolkien és George R.R Martin nélkül unalmas lenne az élet.) És akár tetszik, akár nem, ezt a díjat Laura már bezsebelte. :) 

2. Családi idill 

Szögezzük le, semmi gondom nincs a család fogalmával. Csupán azzal a családdal, amit egy író képes elém festeni. Miért érdekel minket a főszereplő családja? 
Egyértelmű hiba: A középszerű, átlagos, főszereplő tinédzserlány a költözés után nagyon morcos, mert ott kellett hagynia a régi iskoláját és a barátait a világ túlsó oldalán. Lemegy az emeletről, hogy együtt reggelizhessen a tökéletes családjával. A folyton mosolygós, konyhatündér édesanyjával, és lusta édesapjával, aki vagy meccset néz vagy újságot olvas. 
Hányszor futottam már bele ebbe, könyörgöm? 
Miért nem ír valaki valami újat? Sárkányidomító édesapa, aki Daenerys Targaryen leszármazottja és egy Szupermodell-testű autószerelő anyuka? Most komolyan. Tökre zabálnám az ötletet! 

3. Friss hús - Üdv a pokolban! 

Hogy őszinte legyek, ez valójában annyira nem is súlyos vétség. 
De azért valamilyen szinten mégis. 
Az Isten háta mögötti porfészekből megjelenik az önértékelési problémákkal küzdő lány, aki azért szorong, mert iskolába kell mennie. Remek. Mi meg vele együtt szenvedjünk, igaz? (A való életben is túléljük a sulit.) 
Az állandó nyűglődés, "Szeretni fognak-e? Elfogadnak olyannak, amilyen vagyok? Rám talál az igaz szerelem?" Igen, Bridget Jones, elárulom, rád fog találni. 

4. A Nagyon Nagy Ő

Olyan romantikus. Rózsaszín felhőkön lovaglás, meg ilyenek. Első látásra szerelem! 
Aha, persze. 
Jó, igaz, a romantika alap dolog egy jó történetben, hiszen anélkül nem érdemes belevágni bármibe is. Én is imádom a romantikus sztorikat, hiszen ezekben mindent megtalálok, amire szükségem van, ha már egyszer egyedül vagyok, mint a kisujjam. Na de ilyen szürreális képekkel?
A suli legmenőbb fiúja, aki gazdag, jóképű, sportol, zenél, énekel, és emellett mindenkit megkaphatna akit csak akar? 
Most komolyan, lányok... Ki állna le valójában egy ilyen palival? *Hölgyeim, le a kezeket, őrizzük meg a hidegvérünket!* 
Ha már valaki Happily-Ever-After témájú történetet akar írni, akkor csinálja rendesen. Valódi érzelmekkel, valódi lehetőségekkel. Sajnos nem mindennap jön velünk szembe egy Cortez, és nem kopogtatunk át a szomszédba, hogy aztán Daemon Black fogadjon minket félmeztelenül... (Legnagyobb bánatomra...) Ha egy író végre rászánja magát arra, hogy valódi érzelmekkel dobálózzon, egy felettébb reális kapcsolatban, ahol nem feltétlen végződik boldogan a szerelem, akkor kérem üsse be az ablakomat egy példánnyal. Bekereteztetem. :) 

5. A legjobb barátnőm a legmenőbb csaj a világon 

Most komolyan? 
Mitől jobb ő, mint te? Miben másabb, mint én?
Nagyon sok olyan könyvet olvastam már, amiben a főszereplő lány egy szürke kisegér volt, még a legjobb barátnője egy igazi partiarc, a történet végén pedig egy nagy veszekedés után fordult a kocka.
Na, ez már tényleg mindennek a teteje. 🔃

A való életben, ezek az emberek nem egészítik ki egymást. Nem találják meg a közös hangot, és nem értenek egyet, szinte semmiben. Ha már valaki mindenképp lány legjobb barátot akar a főszereplője mellé, akkor az ne egy "az ellentétek vonzzák egymást" elven alapuljon. Mert lássuk be. 
A való életben ez nem így működik. 

Képtalálat a következőre: „funny love gif”

Puszi!

2 megjegyzés:

  1. Nagyjából egyet értek veled, habár utóbbi típusra barátnőm és én élő példák vagyunk, eléggé erősen :) :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt úgy érted, hogy Ő a "menőbb" vagy mi? :) Mellesleg köszönöm a kommented!

      Törlés